EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

ÖNKÖLTSÉGES

 MIKROBIOLÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI

SZAK

BUDAPEST

2009.

A mikrobiológia rohamos fejlődése a XX. század végén

            A biológia tudományának egyik leggyorsabban fejlődő szakterülete a mikrobiológia. A mikrobiológia önmagában véve alkot egyetlen, egységes és rendkívül összetett tudományterületet, amely ökológiát, élettant, rendszertant, mikroszkópos és szubmikroszkópos anatómiát, mikrobiális genetikát és biokémiát, törzsfejlődéstant, biogeográfiát, kórtant, járványtant, stb. egyaránt magába foglal. A mikrobiológia a pro- és eukarióta mikroorganizmusokkal, ezek biológiájával, biokémiájával és a természet anyagforgalmában játszott szerepével foglalkozó tudomány, melynek nagyjait, Pasteurtól Ehrlichen át Flemingig, a tudománytörténet az emberiség nagy jótevőiként tartja nyilván. Több mint másfélszáz éves története során grandiózus eredményekkel (pl. az antibiotikumok felfedezése) fémjelzett „korszakain” át jutott el napjainkig, amikor is a XX. század utolsó évtizedében, egyrészt a rekombináns DNS-technológia, másrészt a bioszféra öntisztulásának, anyagcseréjének és energetikájának a kutatása és tudatos szabályozása terén újabb, minden eddiginél eredményesebbnek ígérkező évtizedek elé tekint. A mikrobiológusok száma jelenleg világviszonylatban is ugrásszerűen nő és a mikrobiológiai ipar beruházásai előtt a fejlett tőkés országokban minden sorompót megnyitnak. Egyetlen példa: Japánban a mikrobiális biotechnológia fejlesztése érdekében, a biológia területén foglalkoztatottak számát már 1982 és 1985 között is 74 000-ről 109 000-re növelték! Ez a tendencia Közép-Európa országaiban, így hazánkban is érezhető.

Mikrobiológus képzés Magyarországon

            Jóllehet a mikrobiológus képzésnek Nyugat Európában és az Egyesült Államokban tradíciói vannak, hazánkban a mikrobiológia területére specializált szakemberek rendszeres, több éves és széles spektrumú oktatási program alapján megvalósított szakosított képzése sokáig váratott magára. Igaz, rövid ideig adtak már ki néhány mikrobiológus diplomát évtizedekkel ezelőtt az ELTE-n azonban kifejezetten általános biológus képzésre és csupán mikrobiológiai szakdolgozati tevékenységre alapítva. Ennél specializáltabb mikrobiológiai ismereteket nyújtottak és nyújtanak napjainkban is egyes egyetemeinken a különböző alapképzésre támaszkodó, több-kevesebb mértékben mikrobiológiai vonatkozású, ún. szakirányú képzések. A hazánkban jelenleg tevékenykedő több mint félezer mikrobiológus javarésze azonban, mikrobiológiát az egyetemen egy vagy két féléven át mindössze néhány órában hallgatott és szakismereteit elsősorban is egyéni, nem szervezett tanulmányai során sajátította el. Ily módon azonban a mikrobiológusok iránti egyre növekvő hazai keresletet megfelelő színvonalon kielégíteni már nem lehet. 1988-ban az ELTE Mikrobiológiai Tanszéke, az MTA Általános Mikrobiológiai Bizottsága és a Magyar Mikrobiológiai Társaság együttes kezdeményezésére, az ELTE Természettudományi Karán posztgraduális mikrobiológus szakot létesített.

A szakirányú továbbképző szaknak az új felsőoktatási törvény szerinti akkreditációja 2000. áprilisában megtörtént (7/2000. IV. 7. OM r. Magyar Közlöny, 31. szám; 2000. április 7.).

Honlap: mikrobiologia.elte.hu

A képzés jellege, időtartama és oktatási programja         

            A mikrobiológus képzés a jelenleg fennálló rendelkezés értelmében önköltséges, egyetemi vagy főiskolai alapképzettségre épülő "Mikrobiológus szakirányú továbbképzési szak". Első ízben 1990. szeptemberében indult, és azóta átlagosan 20 fős évfolyamokkal folyik.

            A mikrobiológus képzés 6 féléven keresztül az ELTE és az Oktatási Minisztérium és a Magyar Akkreditációs Bizottság (7/2000. IV. 7. OM r.) által jóváhagyott képesítési követelményeknek, valamint tantervnek megfelelően történik. Az elméleti tárgyak előadásai heti egy napra csoportosítva a hat félév folyamán mindig ugyanazon a napon folynak.

A rendszeresített elméleti oktatási program és vizsgarend:

Félév

Jelzések értelmezése: 1,2,3 = heti óraszám, K= kollokvium, SZ = szigorlat

            Az elméleti képzéssel párhuzamosan az egyes szakterületek kiemelkedő képviselőinek bevonásával laboratóriumi gyakorlatokra kerül sor (pl.: Dezinfekciós és sterilizálási eljárások; Modern genetikai és molekuláris biológiai módszerek; Bakteriológiai diagnosztika; Környezetmikrobiológiai vizsgálati módszerek stb.). A gyakorlatok 5-6 fős csoportokban, a gyakorlatvezetőkkel egyeztetett időpontokban tömbösítve kerülnek megrendezésre.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A tantervben előírt elméleti tárgyakból (a tantervi hálónak megfelelően) összesen 25 kollokvium (szóbeli vizsga egy féléves anyagból) 3 szigorlat (bizottság előtti szóbeli vizsga többféléves tananyagból) és 3 komplex szigorlat (bizottság előtti szóbeli vizsga több tantárgy többféléves anyagából) letétele kötelező. Az előírt gyakorlatok elvégzéséről megfelelt – nem felelt meg minősítéssel aláírás megszerzése szükséges, amely folyamatos számonkérés alapján kerül elbírálásra.

A szakdolgozat

            A szakdolgozat témája a mikrobiológia legszélesebben értelmezett tárgyköréből vett feladat. A szakdolgozatban a hallgatónak számot kell adnia arról, hogy

-       ismeri és képes feldolgozni egy adott témakör irodalmát,

-       képes önállóan megszervezni és elvégezni a kísérleti vagy elméleti munkát,

-       elsajátította az adatfeldolgozás és kiértékelés módszereit,

-       ismeri az eredményközlés módozatait.

A szakdolgozatot a bírálók érdemjeggyel minősítik.

A záróvizsga részei, eredménye

-       szóbeli vizsga általános mikrobiológiai tárgyból (az általános mikrobiológia, genetika és biotechnológia, immunológia, algológia, protisztológia, mikológia, részletes bakteriológia és virológia, valamint ipari mikrobiológia tananyag-együtteséből), valamint

-       a szakdolgozat szóbeli vizsgától elkülönített megvédése.

            A záróvizsga eredménye a bírálók által a szakdolgozatra adott jegyek, annak megvédésére, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egészre kerekített átlaga. A hat féléves mikrobiológus képzés követelményeinek sikerrel eleget tettek számára az ELTE az alapképzettségük szintjének megfelelő „Szakmikrobiológus” cím használatára feljogosító diplomát állít ki.

A képzés díja

Az oktatás 2010. évi önköltségi díja félévenként:195.000 Ft (a tandíj összege változhat)

Felvételi vizsga

            Felvételt, életkorra való tekintet nélkül mindazok nyerhetnek, akik természettudományos alapképzésben a biológia, illetve annak rokon területén (agrár, orvosi, fogorvosi, állatorvosi, kertészeti, vegyész, gyógyszerész, kémia tanári, vegyészmérnöki, biomérnöki) egyetemi (M.Sc.) vagy főiskolai (B.Sc.) oklevéllel rendelkeznek. A meghirdetett időpontban megtartott felvételi vizsgán a Bizottság tagjai elsősorban is a jelentkezők általános intelligencia-szintjéről szándékoznak tájékozódni. A tényleges szakmai alkalmassági szűrés és szelekció nagyrészt az első félévet követő vizsgák eredményei alapján történik.

Általános információk

A Mikrobiológus képzés szervezője és felelőse:

            Dr. Márialigeti Károly egyetemi docens, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék vezetője (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.; tel.: 06-1-381-2177; fax: 06-1-381-2178; e-mail: mariak@elte.hu)

Oktatási felelős:

            Dr. Borsodi Andrea, egyetemi docens (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.; tel.: 06-1-381-2177; fax: 06-1-381-2178, e-mail: bandrea@ludens.elte.hu)

Az egyes évfolyamok létszáma: 10-28 között.

Felvilágosítás, jelentkezés és nyilvántartás:

ELTE, TTK, Továbbképzési Csoport

Kaszáné Csizmár Katalin (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/a.)

Tel.: 209-0555/6156; 372-2556; fax: 372-2567. e-mail: kasskati@ludens.elte.hu)

Jelentkezési lap letöltése